2013. május 30., csütörtök

30000

Sosem gondoltam volna, hogy a blogom ennyi látogatót meg fog élni, de kimondhatatlanul örülök neki! Köszönöm nektek!

2013. május 29., szerda

Ira Levin - Rosemary gyereket vár

A moly.hu-n lévő tartalom:

Rosemary és Guy Woodhouse – üde, egyszerű kis New York-i házaspár – álomszép lakáshoz jut egy zegzugos, ódon bérházban, a Bramfordban. Szerelés-mázolás-virágos tapéta-új kárpit-függönyvarrás-szegélyléc-lámpaernyő-áradat-tű-cérna- festék-mérőszalag: Rosemary boldogan tesz-vesz csuda otthonában, miközben a férjecske próbafelvételekre és meghallgatásokra lohol. Kész az új lakás, csillog a krómacél a konyhában, gőzölög a zamatos reggeli kávé, a sarki boltos mindig friss árut tart, a kedves, vén bolond szomszéd házaspár egész tűrhető társaságnak bizonyul. Guy különös véletlen folytán megkapja a nagy szerepet – jöhet a gyerek. Rend, béke, tisztaság, áldott várakozás. De mi ez a lopakodó borzalom? Miért nem alszik Rosemary? Miért került rossz helyre az előszobaszekrény? Miért ül Guy feldúltan a telefon mellett? Miért tűnik el nyomtalanul a jó barát fél pár kesztyűje? Honnan szerez Guy színházjegyet? Mit jelentenek a falon túli hangok? A tamtam? A különös fuvolaszó? Honnan fenyegeti veszély Rosemaryt? Milyen sejtelmes rémségek áldozata lehet magzata? Áldozata?

Olvasás után:

 Rosemaryben most egy kicsit magamra találtam. Igaz, egy picit fiatalabb nálam és ez érződik is, de ugyanolyan lelkes sokszor, mint én tudok lenni, csak kettőnk közül neki könnyebben összejönnek a dolgok (gondolok itt az új lakás felújítására). Minden percét élvezi életének eme korszakának, amit nagyon-nagyon jól tesz, igazi üdítő jelenség. Emiatt már jól indult nálam a könyv, pláne mikor végre eljutottunk az izgalmakig. Onnantól kezdve le sem tudtam tenni. Nagyon jól van felépítve a "bűntény" (ha már valahol kriminek titulálták a könyvet) és az olvasó tényleg Rosemaryvel együtt jön rá a dolgokra, bár azért nekem már korábban is furcsa volt pár dolog, de biztosan csak azért, mert tudtam, hogy gyanakodni kell. :D Rosemary pedig nem tudta és még rózsaszín ködben is élt, úgyhogy teljesen érthető a naivitása is.
A végkifejlet pedig nagyon erős volt, de nagyon eltalált. Viszont a legutolsó oldalon már úgy voltam, hogy így csaknem végződhet - de végződött. Ettől még sokkolóbb volt és még inkább kiérdemli a maximális elismerést! A belőle készült filmet is nagyon dícsérik, úgyhogy tervezem, hogy megszerzem és jól meg is nézem. A folytatást viszont nagyon nem ajánlják, úgyhogy inkább el sem olvasom, nehogy csalódnom kelljen!

2013. május 15., szerda

Petőfi Sándor - A helység kalapácsa / Az apostol


A moly.hu-n található fülszöveg:

Kilenc elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848). Az előbbi, ez a komikus eposz, a műfaj paródiája halálos komolysággal üzen hadat a korábbi, patetikusságra is hajlamos irodalmi korszaknak. Egyben markáns művészi állásfoglalás: a költészetben mindennek és mindenkinek helye van, és így a nép életének is. Ezt a gondolatot – a nép igazságát és jogát – fogalmazza tovább Az apostolban. A drámai izzású költemény rímtelen soraiban a közösségért tenni és meghalni kész magányos forradalmár alakja dicsőül meg, ám hibáit, tévedéseit is fölmutatja a költő.

Olvasás után:

Időnként kedvem van régi könyveket olvasni, főleg az olyat, ami könnyed, valahogy jót tesz a nyelvérzékemnek a kis archaikus szóhasználat. Viszont már többször is rádöbbentem arra, hogy a régi könyvek a mai embernek már annyira nem élvezhetőek, mint várnánk.
A helység kalapácsában magával a stílussal volt gondom. Ugyebár ez egy stílusparódia, de már nem ma, hanem akkor volt az, amikor megírták. Ahhoz, hogy ezt értsük, minimum sokszor kellene ebből a stílusból olvasnunk, de hát ugyebár a mai olvasó elsősorban nem ezt választja.
Az apostol kifejezetten tetszett, leszámítva a sok-sok mártírkodást, amit Szilveszter előadott, mert azt soha nem szoktam szeretni. De itt is az van, hogy ez egy másik korban pont hogy erény volt, amit ma már nem nagyon érzékelünk. Már csak hallomásból ismerjük a földesúri / királyi zsarnokságot is, nem pedig a saját bőrünkön, ami ég és föld. Ezt leszámítva nagyon gördülékeny az olvasása és még izgalmas is, hogy vajon mi fog vele történni a vándorlásai során.