2011. április 22., péntek

Jane Austen - A klastrom titka

A kiadó honlapján lévő tartalom:

A kislánynak csúnyácska Catherine idővel virágzó szépséggé érik, s amikor szomszédjuk Bath városába utazik fürdőkúrára, meginvitálja a kisasszonyt, hogy bevezesse a társasági életbe. Catherine körül nemsokára több udvarló is felbukkan: a hóbortos John Thorpe, a lány új barátnőjének bátyja, valamint a gáláns Mr. Tilney, miközben a kalandvágyó Catherine elindul, hogy felfedje a klastrom titkát…

Olvasás után:

Egyrészt barátnőm folytán sodródtam közel Austenhoz, másrészt pedig azért, mert véletlenül megnéztem pár filmet, melyet a könyveiből készítettek és azok egyszerűen lenyűgöztek. Gyönyörűek és a mondanivalójukba is beleszerettem, vagy még az is előfordulhat, hogy az akkori korba szerettem bele. Ezek után már kezdett nagyon érdekelni, hogy ki is ez a Jane Austen.
Egy hihetetlen akció folytán hirtelen felindulásból megvettem ezt a könyvet. Ha másért nem, hát a szép borítójáért, mert imádom a szép borítókat. :) Márquez után valami könnyed olvasmányra vágytam, így lekaptam a polcról ezt. Már ahogy elkezdtem olvasni "éreztem a kort", amire vágytam, viszont egy idő után annyira túltengett ez bennem, hogy majdnem letettem. Meg is lepődtem volna magamon, mert ilyet azért nem szoktam tenni, sok mindent kibírok, csak hogy lássam, mi fog kisülni belőle a végén. Először azt állapítottam meg róla, hogy unalmas, de rájöttem, hogy ez nálam nem gond, úgyhogy tovább kerestem az okokat, míg a könyv végére (amikor már nem olyan volt) rájöttem: olyan ellenszenves alakokat festett le Austen, hogy viszolyogtam tőlük. Ez pedig egyértelműen egy pluszpont az írónőnek. :)
Tökéletesen tudtam azonosulni a főszereplővel, főbb vonásaink teljesen hasonlóak voltak, így teljesen bele tudtam magam élni a szerepébe, főleg a klastrom szobájában való titok felkutatása közben: én is biztosan ilyen lettem volna. :)
Amiért még kezembe akartam venni Jane Austent, annak oka még az volt, hogy megtudtam, milyen jellegzetes humora van és most már legalább én is tanúsíthatom, hogy tényleg zseniális és nagyon jókat szórakoztam rajta. :)
Még egy pluszpont az írónőnek a happy end leírása: sok író csak meglebegteti az olvasó előtt, hogy milyen jó kis élet vár a főhősökre, itt viszont oldalakon keresztül úszhattam a boldogságmámorban, mert részletes leírást adott. Korábban ilyet még nem tapasztaltam, de nagyon tetszett. Már fontolgatom, hogy mégis melyik regénye legyen a következő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése