2011. január 20., csütörtök

Varró Dániel - Túl a Maszat-hegyen

A kiadó honlapján lévő tartalom:


A Túl a Maszat-hegyen című történet hőse, Muhi Andris nem is sejti, mire vállalkozik, mikor elindul a Maszat- hegyen túlra, hogy meglátogassa régen látott jóbarátját. Maszat Jankát, Makula bácsit, Szösz nénét és a Maszat-hegy többi békés lakóját ugyanis nagy veszedelmek fenyegetik. A Partvis Attila vezette, barbár takarítók több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszelt ki, hogy az egész világot telepacázhassa. Muhi Andris azonban Badarországon át eljut a Maszat-hegyen túlra, ahol mindenkivel szembeszáll, és számos titokra fény derül.A könyv verses meseregény, verselésében és hangütésében a klasszikus verses regényeket idézi (Puskint, Byront, Arany Lászlót), a történet viszont kalandos, modern tündérmese. Többnyire gyermeki témákon mereng el a mesélő hogy csúfolták gyerekkorában, vagy milyen az ideális gombfocikapu. Az elbeszélést számos játékos, dallamos betétvers egészíti ki. Találhatnak benne kedvükre valót a kis- és nagyiskolások, a szüleik; a kalandok és izgalmak, a csendes elmélkedések és az irodalmi ínyencségek kedvelői egyaránt.
Hallgatás után:

Igaz, hogy itt általában az szokott állni, hogy olvasás után, de most jött el az a pillanat, mikor életemben először meghallgattam egy hangoskönyvet. Az ok az volt, hogy sok-sok dolgozatot kellett javítanom, és nem akartam csöndben kuksolni közben, ezért arra gondoltam, hogy valami könnyed, szórakoztató dolgot igazán hallgathatnék. Így esett a választás erre a mesére, amiről már sok helyről hallottam, ezért kíváncsivá tett, miért is olyan nagy az érdeklődés iránta.
Sokan mondják, hogy ezt még a felnőttek is szeretik, hiába elsősorban a gyerekeknek íródott, és meglepődtem rajta, én is mennyire jókat szórakoztam. Vannak benne olyan poénok, utalások, amik elsősorban a felnőtteknek szólnak, ezért könnyen lehet egy jó kis családi program ennek a megnézése, meghallgatása vagy felolvasása.
Ami nagyon tetszett benne, hogy komolyan érint olyan témákat, amik segítenek a gyerekeknek eligazodni ebben a világban, például a fürdés fontossága, a számítógép feladata, és most konkrétan más nem jut eszembe, de hallgatás közben sokszor megjegyeztem magamban, hogy mennyire jó, hogy ilyenről is beszél nekik. Mert azért ha egy kisgyerek meghallgat egy magyar népmesét, abban azért ilyen hétköznapi dolgok annyira sűrűn nem fordulnak elő, főleg nem ilyen közvetlenül és kendőzetlenül, mint Muhi Andris kalandjaiban. Nem olvastam utána, hogy a költő vajon tanult-e, ismeri-e a gyermeklélektant, de ezek beleolvasztása mindenképpen pozitív meglátás volt a részéről.
Időnként felfedeztem benne konkrét tanítási célzattal beleszőtt elemeket is. Minden fejezet eleje egy vagy két híres írótól, költőtől származó idézettel kezdődik, és az jutott eszembe, még ha nem is jegyzi meg a kisgyerek az idézetet, akkor is legalább hallja a nevet, és később, mikor az iskolában majd szembejön vele a név, akkor felkiálthat, hogy jéééé, hát a meséskönyvemben is szerepelt Babits Mihály, és esetleg még érdekelni is fogja. De nem csak a fejezetek eleji idézetekben hallhat erről, hanem a mesébe is tökéletesen belefonódnak ezek a nevek, például, mikor Andris az ismeretlen angol költővel beszélget arról, hogy ki is nagy költő (azért egy kis szerzői egoizmus: Varró Dániel ide saját magát is belesorolja). Még arról is van említés, hogy ez a történet verses regény formájában van megírva, és hogy az irodalomtörténet során mégis hol találhatunk még ilyeneket. Szóval szerintem mindenképp építő jellegű.
Igazából egy negatív dolgot tudok csak felsorakoztatni a mese mellett: nagyon hosszú. Ha én kisgyerek lennék, már rég meguntam volna, mert emlékszem, akkoriban nem szerettem a túl hosszú történeteket. A kérdés az, ha pedig szakaszokban olvassuk fel a kisgyereknek, akkor vajon össze tudja-e rakni a történetet, mert eléggé szerteágazó és sok benne a kitérő. Bár az is előfordulhat, hogy én már elfelejtettem kisgyermekien gondolkodni, és nekik ez pont megfelel így, ahogy van.
Végül pedig pár szó Mácsai Pál előadásáról: zseniális - már ahogy ez egy jó színész játékánál lenni szokott. Kedvencem a náthás angol költő megformálása, annyira élethű, hogy teljesen bele tudtam magam képzelni a szituációba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése