2011. január 29., szombat

Alan Bennett - A királynő olvas

A kiadó honlapján lévő tartalom:

Az angol királynő éli az uralkodók dicsőséggel teli, ám roppant unalmas életét: gyárakat látogat, fogadásokat ad, megnyitja a parlamenti ülésszakot, negyedszerre is megnézi a Niagara-vízesést, és minden héten kötelezően meghallgatja miniszterelnöke érdekfeszítőnek éppen nem mondható beszámolóját. Ám egy szokványosnak induló napon, mikor az udvari kutyafalka megtámad egy mozgó könyvtárat, a királynő élete egy csapásra megváltozik: menthetetlenül rászokik az olvasásra.

Olvasás után:

Beszippantott. Szerencsére nem sokat teketóriázott az író, és egyből a lényegre tért, mikor a királynő találkozott a mozgókönyvtárral, és megállíthatatlanul kezdetét vette az olvasás-szenvedély. A lényeg viszont azon van, ahogy ez papírra vetődött... Biztosan meg van ennek a pszichológiája... Mármint egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet. A szemem előtt volt a királynő, hogy milyen menthetetlenül rabja lett a könyveknek, és minden percében, amit nem olvasással töltött, másra sem tudott gondolni, csak az olvasásra. Hajtotta a tudásvágy, az érdeklődés, a halandó ember érzéseinek megismerése, és magának a könyveknek a varázsereje.
Egyszer már csak azon vettem észre magam, hogy én is érzem ezeket az érzéseket, amiket a királynő érez a könyvei iránt. Én pedig erre a könyvre vetítettem ki ezeket az érzéseket, és menthetetlenül, szinte egyhuzamban kiolvastam. Még nem sok könyvvel tettem ezt.
Viszont ha téves a feltevésem és nem is emiatt a pszichológia dolog miatt történt az egyhuzamban kiolvasás, akkor viszont biztosan az író érdemei miatt is. Mert azért nem hagytam magam teljesen beleszippantódni, figyeltem Őt, ahogyan ír, és nagyon-nagyon tetszett. Letisztult, de könnyed mondatszerkesztés, változatos szóhasználat, egy olyan stílus, ami a témához és a királynő létéhez illő és igazodó, mégsem éreztem sosem, hogy ez erőltetett lenne. Valószínűleg a fordító (Rakovszky Zsuzsa) érdemei is közrejátszanak ebben, de tény, hogy egy 'rosszul' megírt könyvet nem lehet szépen lefordítani.
Az írónak ez eddig az egyetlen magyarul megjelent könyve, de ezentúl figyelni fogom, mikor fog legközelebb megjelenni könyve, mert azt feltétlenül olvasnom kell!

2 megjegyzés:

  1. Ez tök érdekesnek hangzik :) Jó hogy írtál róla!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Ildikó, íme itt is mondom. Ha teheted, nézz be szerény blogomra! :)

    VálaszTörlés