2010. május 17., hétfő

Guillermo Martínez - Borges és a matematika


A kiadó honlapján talált leírás:

Egyetlen fajta végtelen létezik vagy vannak különböző végtelenek, s az egyik nagyobb, mint a másik? Milyen az ideális labirintus? Lehet-e logikailag modellezni az elbeszélést mint műfajt? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken tűnődik – mindig szellemesen és közérthetően – az argentin Guillermo Martínez ebben a különleges könyvben, mely az irodalom és a matematika kapcsolatainak kérdését járja körül.
Ám az első kérdése: „Borges szövegei vajon miért olyan értékesek a tudományos kutatók, fizikusok, matematikusok számára?” S miközben Borges, a nagy példakép elbeszéléseit elemzi, kiderül, hogy a matematikai gondolkodás, egy-egy matematikai dilemma s leginkább a Gödel-tétel utáni új matematika gyakran a létezés általános kérdéseivel áll kapcsolatban. Így Borges jó pár műve -- „Az Alef”, a „Funes, az emlékező”, „A halál és az iránytű” stb. -- olvasható klasszikus matematikai problémák illusztrációjaként is, miközben az ember világba vetettségét, egzisztenciális helyzetét, a világ titkaival való szembenézés gyönyörűségét és rettenetét is megvilágítják. S szó esik a kötetben matematikai krimikről, mesterséges intelligenciáról és robottechnológiáról, a nagy Fermat-tétel történetéről, a számítógépnek a matematika tudományára gyakorolt hatásáról, Eukleidészről, Bolyairól, Gödelről és más nagy matematikusokról – Gregory Chaitinnel, korunk nagy matematikusával pedig élvezetes beszélgetést folytat a szerző…
Az 1962-ben született Guillermo Martínez regény- és esszéíró, s emellett matematikai logikát tanít a Buenos Aires-i egyetemen. 2003-ban (magyarul 2007-ben) jelent meg Oxfordi sorozat című regénye, egy matematikai-logikai krimi, mely világszerte sikert aratott, mint ahogy a regényből Alex de Iglesia által forgatott film is.

Olvasás után:

Egy irodalmi kutatószemináriumi órám keretében tartottam egy előadást Esterházy Péter és Ottlik Géza matematikus voltáról, vagyis hogy ez mennyire jelenik meg a műveikben (jelentem: nem nagyon). Nem vártam az irodalmár kollégáktól nagy lelkesedést, de ebben nagyon is csalódnom kellett, hiszen nagyon élvezetesnek tartották, sőt az egyik lány készült is, hozott nekem képeket megmutatni, és egy könyvet kölcsön is adott - pont azt, amelyikről ez a post szólni kíván.
Be kell vallanom, még sosem olvastam Borgest, de szerencsére ez nem jelentett hátrányt abban, hogy teljességgel megértsem, amit ez a könyv átadni szeretne. Egy új fajta látásmódot kaptam ettől a könyvtől, ami valami nagyon jónak lehet az elindítója is, és kíváncsian várom, hogy valóban kialakult-e bennem az a képesség, ami összefonatja a matematikát az irodalommal. Ugyanis a könyv olvasása előtt e két terület nekem teljesen elszeparáltam működött a fejemben, és nem találtam kapcsolódási pontokat, még akkor sem, mikor az Esterházy-Ottlik előadásomra készültem.
Ez a könyv nem egy, az író által megírt művet tartalmaz, hanem a szerző előadásainak, publikációinak gyűjteményét, melynek fele Borges-szel foglalkozik, másik fele pedig a matematikát egy olyan szemszögből mutatja be, ami talán egy kívülálló érdeklődését is felkeltheti az iránt a tudomány iránt, amire a legtöbben csak rémálmaikban gondolnak. Pedig nekem bárki elhiheti, van benne mit szeretni. :) E könyv pedig segít ebben, érdekes és meglepő történetekkel, feljegyzésekkel. Komolyan ajánlom mindenkinek.

Felhívás! Ha valakinek tudomása van ehhez hasonló könyvről, melyben a matematikát az irodalommal próbálják meg párosítani, az kérem írja le ide nekem, mert valóban kíváncsi vagyok rá!

4 megjegyzés:

  1. Nem tudom ilyesmire gondoltál-e: Lewis Carrol:Alice csodaországban nem csak egy egyszerű LSD trip, ott kemenyen szimmetriákról van szó (Tükörország)ami csoportelmélet.Stanislaw Lem-től bármi, Isaac Asimov robotikai alapaxiómái, az matematikai logika, Rényi Alfréd: Levelek a valószínűségszámításról vagy a Napló az információelméletről elég konkrét a címe alapján is. Martin Gardner-t is hívhatjuk irodalomnak.Csokonai Lili(Esterházy Péter):Tizenhét hattyúk, ott van talan a legszebb Bolyai geometria leírás.Huxley:A fiatal Arkhimedes.Hirtelen ennyi.Jó szórakozást hozzá, de Borgest se tedd le...

    VálaszTörlés
  2. Pont ilyesmikre gondoltam, köszönöm szépen! :)

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Raymond Smullyan könyveit ismered? Talán a legérdekesebb az Emlékek, történetek, paradoxonok című. Az egyik kedvencem:

    "A fáma szerint Descartes egyszer repülőgépen utazott. A légikisasszony megkérdezte tőle:
    -Monsieur Descartes, hozhatok önnek egy koktélt?
    -Ezen nem gondolkodom-felelte Descartes, és eltűnt"

    VálaszTörlés
  4. Jajj, de jó, köszönöm szépen. ^^

    VálaszTörlés